Töris vagy? Ezt olvasd!

Faked history

Faked history

Könyvajánló - 1848-1849 legendája a szlovák történetírásban

2009. január 19. - rkb

Kissé botcsinálta poszt következik. Egy olyan könyvről van szó ezúttal, melyet pár száz forintért (talán kettő-három, de lehet, hogy öt… ki tudja már) sikerült megszereznem pár évvel ezelőtt és melyet Lucian Boia magyarul is olvasható (Történelem és mítosz a román köztudatban) vagy Kovács Ákos (A kitalált hagyomány) munkájához hasonlítanék első blikkre. Gabriel Viktor könyvéről van ugyanis szó: 1848-1849 legendája a szlovák történetírásban.

Tovább

Appel de Blois

Két év fegyház másodfokon

A Le Monde francia napilap 2008. október 11-i számában jelent meg Liberté pour l’Histoire! Appel de Blois címmel az az írás, melyet számos neves történész aláírásával támogatott, s melyben a Pierre Nora vezette Liberté pour l’Histoire mozgalomból kiindult kezdeményezés a szélesebb nyilvánosság előtt is lendületet kapva felhívja a figyelmet az Európai Unió egyik, még jogalkotási folyamat alatt álló, tervezetének elfogadhatatlanságára.

Tovább

Átgondolva - Három nemzedék

Jelen posztban kedvcsinálót szeretnék nyújtani Szekfű Gyula Három nemzedék című írásához. Egész pontosan ahhoz, hogy minél többen olvassuk el Szekfű ezen munkáját. Miért érdemes levenni a polcról a jó öreg Három nemzedéket? Először is azért, mert ez a jó öreg Három nemzedék Azaz ez egy olyan munka, amit sok fontos ember gondol fontosnak. Tehát mindenképpen érdemes ismerni és nem csak kommentárokból, recenziókból elcsípni a lényegét. Persze, mi a lényege? Én csak azt tudom elmondani, hogy számomra mi.

Tovább

Egy elmélet az emlékezésről

A történelmi megismerés, emlékezés két külön fogalomnak tekinthető, melyek természetesen azonban összekapcsolódnak

Tovább

Egyetemes történelem kontra magyar történelem


A történelmi tudat alakulásában olyan tényezők kapnak elsősorban szerepet, melyek során a befogadó egyén találkozik a múltbeliség megemlítésével, ill. múltbeli események, személyek, stb. ábrázolásával, megítélésével. Röviden, amikor szocializációja során találkozik a múlttal, kicsit pontosabban a múltnak vélt, tanított történelemmel. Nagy valószínűséggel a mai gyerekek – amennyiben nem számítjuk a családi legendákat vagy a két-három generációra visszatekintő, szintén a család múltjához kapcsolódó, történeteket – az intézményes oktatás keretein belül találkoznak mindezen jelenségekkel, méghozzá az általános iskola ötödik osztályában először oly mértékben, hogy az már az intézményesülésből fakadó szervezettség hiánya nélkül nem is lehetne megvalósítható. Ekkor kezdődik a „történeti” szocializációja a körülöttünk élő embereknek. Az hogy Mátyás király jó király, igazságos király még köthető a népmesékhez, viszont ha ezzel a képpel találkozunk az intézményes oktatásban résztvevő gyerekeknél, akkor joggal feltételezhetjük, hogy a tanári gárda nem megfelelően felkészült abból a szempontból, amit a mai akadémiai történetírás elvárna jelen témakör (Mátyás) oktatása során. Az intézményes oktatás felelőssége abból fakad, hogy a gyerekek azzá lesznek, azzá szocializálódnak, amit megtanítunk nekik (kicsit hasonlóan az „az vagy, amit megeszel” gondolathoz).

Tovább

História - latinból átvett szó, nyolc betű

história lat 1. történelem, történet 2. történetírás, történelemtudomány 3. (kellemetlen) eset, ügy; baj 4. kitalált történet, elbeszélés, mese (Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973)

 

S lám, mily sok mindent jelent egyetlen szó… A história, mint idegen kifejezés egyszerre jelent történelmet és mesét. Lám, micsoda véletlen. Véletlen? Ha nem véletlen, akkor valaki vagy valakik biztosan szándékosan formálták többértelművé a história szó jelentését, hogy gonosz szótárszerkesztőkről már ne is beszéljünk.

Természetesen nem a véletlen műve, hogy ez a négy jelentés került a jelzett szótárba, ugyanakkor mi lehet ezen jelentésbeli különbségek között az összefüggés? Jelen poszttal útjára indítjuk a tortenelem.blog.hu szőrszálhasogató sorozatát, melyben sorra vesszük egy-egy a történelemmel, mint diszciplínával kapcsolatos szótári megjelenési formákat és kísérletet teszünk értelmezésükre – a magunk módján. Értelemszerűen, szőrszálat hasogatva szőrözünk majd el az egyes jelentéseken.

Tovább

Kétszer kettő néha öt...

Ahogyan a történelmi konstrukciók kapcsán (tehát arról, amit történelemnek gondolunk) érzékeltetni kívántam, vagyis, hogy ahány értelmező, annyi változat szorozva a befogadók számával, az nemcsak a bölcselkedő, humán „tudományok” esetében lehet az egyik értelmezése a körülöttünk lévő világnak. Mindannyian ismerhetjük a Kétszer kettő néha öt című filmet, melynek címe igazán nagy mértékben lesz segítségünkre az elkövetkezendő gondolatokhoz. Ugyanis való igaz (bár ilyet nem illik leírni), kétszer kettő néha öt…

Tovább

Egy nagyon fontos szempont...

„-Az emberünk megírja a művét, felhasználja a forrásokból, ami kell neki, aztán mindent eléget. Elvégre történész.

Uri bólintott. Így szoktak történelmet írni.”

 

A fenti idézet Spiró György Fogság című regényéből származik. Érdekes elgondolás, melyben visszaköszön a korábbi posztban kifejteni kívánt gondolatom: a történelmet bizony legyártják, megkonstruálják. Nagy öröm ez tehát számomra, hiszen citálhatok neves írót, méghozzá burkolózva.

Persze egy húsz-huszonegyedik század fordulóján született regény történelemről szóló tétele, mely a regény idejét tekintve valamikor az első században hangzik el, nem lenne perdöntő mindezzel kapcsolatban. Ugyanakkor igen érzékletesen és sokkolóan mutat rá arra, hogy hogyan is értelmezi a történelem megírását, létrejöttét egy író a huszadik század végén, a huszonegyedik elején, a kétezer évvel korábban játszódó regényébe ültetve. Azért boncolgassunk ettől kicsit elvonatkoztatva…

Tovább

Mozgófilm és rekonstrukció

Meglehetősen közhelyes a megállapítás, de maga a történettudomány is történeti jelenség - méghozzá olyan jelenség, amely éppen felívelő szakaszában van. Ez alatt azt értem, hogy mint John Lukács is kifejtette, a történelem iránti érdeklődés minden korábbi kornál jóval elterjedtebb és jellemzőbb. Eme érdeklődést azonban nem azok a művek elégítik ki, amelyeket a történész szakmunkának nevezne - megjelent és hallatlan népszerűségre tett szert a populáris történelmi ismeretterjesztés műfaja.

A későbbiekben még ki szeretnék térni eme "történelemhullám" egyéb jelenségeire is, de jelen posztban egy speciális ág, a történelmi film és dokumentumfilm egyes kérdéseit feszegetném, ha némileg felületes módon is. Felmerülhet a kérdés, érdemes-e összemosni a kettőt, hiszen az egyik deklaráltan csak szórakoztató célokat tűz ki maga elé, míg a másik nevéből kiindulva az "objektív"dokumentálást, ismertetést. Véleményem szerint a közös média főbb hatásmechanizmusai sokkal több közös pontot adnak eme két műfajnak, mint amennyire az előbbi különbségek elválasztanák őket - ha pedig a történelmi tudat ama elemét tekintjük, hogy hogyan alakul ki egy történeti személyiségről vagy eseményről a személyes vélemény, talán a népszerű fikciós ábrázolások szerepe még nagyobb. XIV. századi skót krónikákat értelemszerűen kevesebben olvasnak, mint ahányan látták Mel Gibson alakítását William Wallace szerepében, esetleg olvasták a film alapjául szolgáló regényt. Eme vizuális hódítással kapcsolatban azonban érdemes nem elfeledni néhány tényt.

Tovább

A történész feladata

Mi a történész feladata? Ez a kérdés az előző poszt kapcsán is aktuális, melyben azt írtam, hogy "mondhatnánk kritikával illetve a fenti gondolatot, hogy a történész feladata a múlt több szempontból való bemutatása kell, hogy legyen.". Vajon mi kell, hogy a történész feladata legyen?

Tovább

Múlt és történelem

Múlt és történelem nem azonos fogalmak. Mégis sokan értik a két kifejezésen ugyanazt, ami nem meglepő, hiszen sokan, még a történészek közül is, a múltat úgy kívánják bemutatni, ahogyan az volt. A historiográfia Leopold von Ranke nevéhez köti a múlt ábrázolását úgy „ahogyan valójában történt”. Ez a fajta fogalmi azonosítás (a múlt egyenlő a történelemmel és viszont) azonban nem elvetendő, különösen nem lebecsülendő, mindazonáltal egy több évtizede meghaladott értelmezése a történelemről való gondolkodásnak.

Tovább

Ez most mi?

A tortenelem.blog.hu-t alkotói azért hozták létre, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzon, melyek felölelik a történelemről való gondolkodás témakörét. Először is mindjárt itt van egy klasszikus: mi a történelem? De e mellett szinte számolatlanul lehetne sorolni hasonló jellegű problémákat. Mi a múlt? Mi a történelem és a múlt közti különbség? Miért fontos a történelem? Van-e értelme a történelemnek? Ha van, akkor mi lehet az? Ha nincs, miért nincsen? Mi a történelmi tudat?

Úgy hisszük egyértelműen látszik, hogy nem konkrét történelmi események prezentálása várható a blogtól. Elsősorban elméleti és módszertani jellegű posztokkal kívánjuk az olvasókat traktálni. Ahogyan majd szépen lineárisan előre haladunk az időben csak elválik, hogy miből lesz a cserebogár. Vagyis a tortenelem.blog.hu pudingjának próbája az evés lesz (?).

További fontos szempont, hogy nem akadémiai igénnyel állunk hozzá mi sem az egyes posztokhoz. Szabad gondolatalkotás és szubjektív nézőpont - ennyit előre ígérhetünk.

 

süti beállítások módosítása